...nem csupán vonzó külsőt kölcsönöznek, hanem az egészség, magabiztosság szimbólumai is.
Fiatalon a legtöbb embernek még fehérek a fogai, de az évek során (evés, ivás, bizonyos gyógyszerek, dohányzás, stb. hatására) elszíneződnek. Korszerű, orvosi segítséggel történő fogfehérítéssel azonban megoldható ezen elszíneződések eltávolítása, méghozzá a fog és az íny károsítása nélkül. Az eljárás tehát semmiféle szöveti károsodást nem okoz; sőt, szükség esetén - néhány évente - akár meg is ismételhető.
A fehér fogsor iránti vágy érthető, a mértéktartás azonban, mint az élet minden területén, ezen a téren is fontos. Az orvosok általában az életkor,
a nem, a haj-, a szem- és a bőrszín figyelembevételével javasolják a páciens adottságaihoz illő lehető legvilágosabb színt - így fordulhat elő olykor, hogy egy-egy vendéget meg kell próbálni lebeszélni a természetellenesen fehér, csempeszerű fogakról, hiszen a fogfehérítési eljárás során nem az a cél, hogy mindenkinek vakítóan fehér fogazata legyen. Tudomásul kell venni, hogy nem vagyunk egyformák, így a genetikai adottságaink, ezen belül a természetes fogszínünk sem azonos, tehát minden embernél más lehet a fogfehérítés végeredménye is.
A fog eredeti színét a fogzománcban lévő pigmentek adják.
Ez öröklött tényező. A később kialakult elszíneződésért viszont már a felszínre rakódott lepedék (plakk), a fogkő, az elfogyasztott ételek és italok (kávé, tea, kóla, vörösbor, a mai élelmiszerekben nagy mennyiségben előforduló mesterséges színezőanyagok) festékanyagai, bizonyos gyógyszerek, valamint a dohányzás a felelősek.
Ezek az anyagok azonban nemcsak a felszínen rakódnak le, hanem a zománcon áthatolva a dentinben is tárolódhatnak.
A gyökérkezelt fogak színe is változhat idővel. Mindezek mellett persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül "az évek vasfogát" sem, hiszen életkorunk előrehaladtával a fogzománc természetes módon is kopik, a fogfelszín pedig sárgul, sötétedik.
A fehérítés a fogak teljes átvizsgálásával kezdődik. A fehérítési folyamat első lépéseként el kell távolítani a fogfelszínről és az íny alatti területről a fogkövet. Ezek után következhet a polítpasztával és polírkefével és/vagy polírgumival történő polírozás.
A "hagyományos" polírozás helyett választhatjuk a homokfúvásos polírozást (air flow-t), melynek során egy egészen finom por és víz keverékének segítségével simává varázsoljuk a fogakat, így a felületi elszíneződések is eltűnnek. Az "air flow" anyaga a fogközökbe is képes behatolni, így lehet, hogy polírozás után kémiai fehérítésre már nem is lesz szükség.
Amennyiben mégis, a fogszövetek mélyebb rétegeit is érintő elszíneződések esetén az így előkészített fogfelszínen könnyebben áthatol a fehérítő gél, és feloldja azokat a lerakódásokat, amelyek az elszíneződést okozták. Ilyenkor oxidáción alapuló fehérítőrendszereket alkalmazunk, melyek fő alapanyaga a karbamid-peroxid.
Ennek hatékonyságát a hatóanyag erőssége, illetve a hatóidő (vagyis az, hogy egy ülésben hányszor ismételjük meg a 15-20 perces eljárást) és a hőmérséklet egyaránt befolyásolja. Utóbbit biztosítja a kezelt felületre irányított LED-lámpa fénye.
Mivel a fehérítési eljárás során csak a valódi fog színe változik, a töméseké, pótlásoké nem, célszerű így a fogfehérítés után a régi, elszíneződött töméseket kicserélni, illetve pótlás készítésekor - azt megelőzően - fogfehérítést végezni.
Fogfehérítő sín egy speciális, az orvos által átadott fogfehérítő anyag segítségével a páciens önállóan, otthon végzi a fogfehérítést. A kezelés hatékony, de hosszabb ideig (5-10 napig naponta 2 órán át) tart.
A rendelői fogfehérítés ezzel szemben körülbelül másfél órát vesz igénybe. Ennek során az otthoni fogfehérítéshez hasonló, de nagyobb koncentrációjú anyagot használ, és az anyag katalizátoraként egy e célra kifejlesztett speciális lámpát is alkalmaz a fogorvos.
Van olyan páciens, aki a kezelés alatt és az azt követő egy-két napon érzékenyebbnek érzi fogait. A panaszok azonban minden esetben megszűnnek.
Közvetlenül a kezelés után kerülendő azoknak az élelmiszereknek a fogyasztása, amelyek erősen színezik a fogakat, mint például a vörösbor, a kávé, a tea és a nikotin.
Maga a fogfehérítés semmiféle kellemetlenséggel, injekcióval vagy fájdalommal nem jár. A fogfehérítési eljárás eszközei és anyagai biztonságosak, mellékhatásuk nem ismeretes.
A fehérítés tartóssága általában függ a páciens személyes fogápolási és egyéb életviteli (étkezési, dohányzási, stb.) szokásaitól.
Átlagos körülmények között a hatás körülbelül 2-3 évig tart, de a fogak ezt követően sem lesznek olyan sötétek, mint azelőtt. Később azonban érdemes szinten tartó kezelést alkalmazni, ami jelentheti otthoni fogfehérítő rendszerek alkalmazását, jó minőségű fogfehérítő fogkrémek használatát, vagy klinikai fehérítést is.
A gyökérkezelt fogak elszíneződését egyrészt bizonyos bomlástermékek, másrészt nem élő voltuk okozza. Ezeket a fogakat kívülről és belülről is fehéríteni kell. Ilyenkor a régi fedőtömést eltávolítjuk és a fog belsejébe egy intenzív hatású, speciális fényre aktiválódó fehérítő gélt juttatunk. De létezik olyan megoldás is, mely szerint nem fényre aktiválódik a fogfehérítő anyag, hanem behelyezését követően egyszerűen csak hagyjuk hatni, majd 1-2 hét után eltávolítjuk vagy cseréljük. Makacs elszíneződések esetén néha több alkalom is szükséges.
Fogpótlásnál természetesen nem alkalmazható fogfehérítés, és nem ajánlott olyan páciensnél sem, akinek fogínysorvadása van. Terhesség esetén szintén kerülendő a fogak kémiai fehérítése.
